Érdekesség a madarakról.

A madárszem egyik legkülönösebb alkotórésze az úgynevezett fésű (pecten). Ez a retinától a szemlencséig húzódó, vékony, erősen hullámos hártya, amely a szem üvegtestén keresztül látja el tápanyaggal és oxigénnel a szemet, ezért a retinában kevesebb ér húzódik, mint más állatoknál. A fésű a ragadozó madarak szemében a legnagyobb és a legfejlettebb.

A madarak színlátása is legalább olyan jó, mint az emberé, sőt sok madár érzékeli az ultraibolya sugarakat és a polarizált fényt is. Nem véletlen, hogy olyan színpompás a madárvilág.

A színek nagy szerepet kapnak többek közt a párválasztásban és a területvédésben is.

Piros-zöld színvakok

Az emlősök zöme nagyjából hasonlóan látja a világot, mint mi. A legfőbb különbségek a színérzékelésben és a rossz fényviszonyok közti látásban figyelhetők meg. Az éjszakai állatok fényérzékelő képessége sokkal jobb, mint az emberé.

Ez köszönhető a fényérzékelő pálcikák túlsúlyának a színérzékelő csapokkal szemben, valamint a már említett fényvisszaverő tapetum lucidumnak. Korábban azt gondolták, hogy az emberszabású majmokon és az emberen kívül a legtöbb emlős színvak. Az újabb kutatásokból azonban kiderült, hogy ez nem egészen igaz.

A kutatók kimutatták, hogy a kutyák (és a macskák) szemében kétféle csapsejt található, tehát látásuk dikromatikus (azaz kétszínlátók). Az emberi szem csapsejtjei a 445 nanométeres, az 535 nanométeres és az 570 nanométeres hullámhosszra a legérzékenyebbek. (Érdekes, hogy az 570 nanométeres hullámhosszt, azaz a sárgászöld színt érzékelő csap jeleit értelmezi agyunk “piros” színnek.) A kutyák két csapsejtje a 429 nanométeres és az 555 nanométeres hullámhosszra (azaz a kékes és a sárgás színekre) a legérzékenyebb.

A ZÖLD és a VÖRÖS komplementer (kiegészítő) színek, a színrózsán egymással szemben helyezkednek el.

Érdekesség a kutyák színlátásáról

Ezekből a mérésekből azonban még nem lehet tökéletes biztonsággal megmondani, milyen színeket “állít elő” a beérkező jelekből az agy (lásd az emberi agy átértelmező képességét is), azaz milyen színeket lát a kutya. Ennek megállapításához ezért viselkedésvizsgálatokat végeztek.

Az egyik kísérletben három színes négyzetet (két azonos, egy eltérő színűt) helyeztek a kutyák elé. Az állatokat megtanították, hogy – jutalom ellenében – bökjenek rá orrukkal az eltérő színű négyzetre. Azt, hogy tényleg a szín és nem a fényességi érték alapján választottak a kutyák, hátulról megvilágított, különböző fényességű, de azonos színű négyzetekkel ellenőrizték.

A vizsgálatokból az derült ki, hogy a kutyák ugyanúgy látnak, mint az emberi piros-zöld színvakok, vagyis a kutyák világa sárga, kék és szürke színekből áll. Amikor egy ember pirosnak lát egy tárgyat, a kutyának ez sárgának tűnik, a zöld tárgyak pedig fehérnek (azaz a szürke egyik árnyalatának).

Tehát a kutyák nem színvakok, de nem is látják olyan színesnek a világot, mint az emberek. A kísérlet arra is rávilágít, mennyire nehéz meghatározni, hogyan működnek más állatok érzékszervei. Valószínűleg érik még meglepetések az állatok látásával foglalkozó kutatókat is.